Sárospatakon született 1207-ben. Szülei II. András magyar király és
Meráni Gertrúd voltak. Apja Moráviai Hermann türingiai grófnak szánta
feleségül, ezért gyermekkorától Türingiában nevelkedett, ahol sok
negatív élmény érte. 1216-ban meghalt a még gyermek jegyese, ezért a
másodszülött Lajossal kelt egybe 1221-ben, aki jól viselte Erzsébet
hosszú és szigorú böjtjeit, élénk temperamentumát, önmegtartóztatását
és a gyakori jótékonykodásait. Házasságukból három gyermek született:
Hermann, Zsófia és Gertrúd. 1227-ben meghalt Lajos az V. keresztes
hadjáratban. Erzsébet ekkor visszavonult Eisenbachba, ahol a ferences
szerzetes, Marburgi Konrád lett a lelki vezetője. Ahogy a legendája
mondja: "Itt lemondott a saját akaratáról és a világ minden
pompájáról...", maradék vagyonából menhelyet alapított a szegényeknek,
ahol társaival nagy odaadással ápolta őket egészen haláláig.1235-ben megtörtént szentté avatása, hiszen még életében elhíresült szentsége. A kanonizáció után maga II. Frigyes tette rá császári koronáját, amikor az oltárra helyezték. Tisztelete és kultuszhelye a világ minden részén hamar elterjedt és azóta is töretlen.
Ünnepe: november 19.
forrás: katolikus.hu
