Szent László - Szent István mellett - a magyar uralkodói eszmény egyik
legtökéletesebb kifejezője, a kereszténység következetes védelmezője és
terjesztője, aki a legkeményebb csatában is tudott nemeslelkű lenni, s
akiről egyszerre mondták, hogy "lovagkirály" és hogy "szent". Atyjának,
I. Béla királynak a vitézséget, míg anyjának, a lengyel Richezának a
vallásos lelkületet köszönhette.
László még hercegként tért haza lengyel száműzetéséből, hogy bátyját, Gézát támogassa I. Salamon király ellen, biztosítva maguknak ezzel a dukátust.László herceg Salamon uralkodása alatt a kerlési csatában tüntette ki magát először, amikor a betörő fekete kunokat sikeresen kiverte az országból és még az egyik menekülő kun vezértől is visszaszerezte az elrabolt magyar leányt. Ez a hőstette még életében nagy dicsfénnyel övezte fel t. A pártoskodásban még többször is Géza mellé állt a harcban, amíg uralomra nem segítette. Bátyja halála után,1077-ben lett a király.
Uralkodása alatt egyaránt törekedett az ország külső és belső gyarapodására, valamint annak egységére is. A királyságába betörő besenyőket, úzokat, kunokat többször is kiűzte, nem egyszer felkínálva nekik a lehetőséget, hogy térjenek keresztény hitre és telepedjenek le. 1091-ben birtokba vette Horvátországot és az egykori Moesia egyik részét dinasztikus jogon, lévén az özvegy horvát királyné a testvére volt, s László segítségét kérte. Sűrű háborúzásai okán s a legtöbb csoda a hadakozó királyt kísérte: üldöző ellenség elől menekülve a szikla meghasad előtte, éhező katonái táplálására szarvasbikák jelennek meg, imájára víz fakad a sziklából, ellensége elé dobott pénzei kővé változnak stb.
László a magyar egyházat, ahol tudta, erősítette, több apátság és püspökség alapítása fűződik a nevéhez, uralkodása idejében tudott csak elterjedni a káptalani és a főesperesi szervezet is. Adományaival buzgón segítette a templomokat. 1083-ban ő avatatta szentté István királyt, fiát Imre herceget, Gellért püspököt, valamint Zoerard-Andrást és Benedek zoborhegyi remetéket. Neve komolyan felmerült a készülődő I. keresztes hadjárat egyik vezéreként, amit az 1095. július 29-én bekövetkezett halála hiúsított meg.
Testét először Somogyváron, később Váradon helyezték nyugalomra. Itt évszázadokon keresztül töretlen volt a kultusza, nem csak a gyógyulni vágyók jöttek ide, de sokan vitás ügyeiket is itt intézték el, a szent sírjánál, illetve itt tettek többen is fogadalmi esküt. Szent László király halála után többször is megjelent népe között és csodát tett ott, ahol a legnagyobb volt a szükség. Magyar katonáknak pedig a tömegei mentek csatába "Szent László, segíts!" felkiáltással egészen a II. világháborúig.
Ünnepe: június 27.
László még hercegként tért haza lengyel száműzetéséből, hogy bátyját, Gézát támogassa I. Salamon király ellen, biztosítva maguknak ezzel a dukátust.László herceg Salamon uralkodása alatt a kerlési csatában tüntette ki magát először, amikor a betörő fekete kunokat sikeresen kiverte az országból és még az egyik menekülő kun vezértől is visszaszerezte az elrabolt magyar leányt. Ez a hőstette még életében nagy dicsfénnyel övezte fel t. A pártoskodásban még többször is Géza mellé állt a harcban, amíg uralomra nem segítette. Bátyja halála után,1077-ben lett a király.
Uralkodása alatt egyaránt törekedett az ország külső és belső gyarapodására, valamint annak egységére is. A királyságába betörő besenyőket, úzokat, kunokat többször is kiűzte, nem egyszer felkínálva nekik a lehetőséget, hogy térjenek keresztény hitre és telepedjenek le. 1091-ben birtokba vette Horvátországot és az egykori Moesia egyik részét dinasztikus jogon, lévén az özvegy horvát királyné a testvére volt, s László segítségét kérte. Sűrű háborúzásai okán s a legtöbb csoda a hadakozó királyt kísérte: üldöző ellenség elől menekülve a szikla meghasad előtte, éhező katonái táplálására szarvasbikák jelennek meg, imájára víz fakad a sziklából, ellensége elé dobott pénzei kővé változnak stb.
László a magyar egyházat, ahol tudta, erősítette, több apátság és püspökség alapítása fűződik a nevéhez, uralkodása idejében tudott csak elterjedni a káptalani és a főesperesi szervezet is. Adományaival buzgón segítette a templomokat. 1083-ban ő avatatta szentté István királyt, fiát Imre herceget, Gellért püspököt, valamint Zoerard-Andrást és Benedek zoborhegyi remetéket. Neve komolyan felmerült a készülődő I. keresztes hadjárat egyik vezéreként, amit az 1095. július 29-én bekövetkezett halála hiúsított meg.
Testét először Somogyváron, később Váradon helyezték nyugalomra. Itt évszázadokon keresztül töretlen volt a kultusza, nem csak a gyógyulni vágyók jöttek ide, de sokan vitás ügyeiket is itt intézték el, a szent sírjánál, illetve itt tettek többen is fogadalmi esküt. Szent László király halála után többször is megjelent népe között és csodát tett ott, ahol a legnagyobb volt a szükség. Magyar katonáknak pedig a tömegei mentek csatába "Szent László, segíts!" felkiáltással egészen a II. világháborúig.
Ünnepe: június 27.
forrás: katolikus.hu
