Forrás: szentkutforum.blogspot.hu
Dr. Emília Vlcková tanúságtétele homeopátiás tapasztalatairól
Gyermekorvos vagyok.
Négy gyermekem van. 14, 12, 9 é6 évesek. 1995től 2000ig homeopátiás tréningeken
vettem részt. Az oklevelemet az ausztriai Homeopátiás intézetben szereztem.
Ezek után még abszolváltam az ún. indiai forradalmiasított homeopátia képzést,
végül pedig a BIHOST kurzust (az anyagcsere biokémiai – homeopátiás szabályozásának
módszere). Mivel ebben az időben
gyesen voltam, főleg saját és barátaim gyermekeit gyógyítottam homeopátiás
szerekkel. Nagyon lelkesen vetettem magam ebbe a fajta gyógyászatba. Azt
gondoltam, hogy gyógynövényekből készült ártatlan pirulákat adtam nekik.
Gyermekeim felső légúti fertőzés miatt voltak orvosi kezelés alatt. Miután az
antibiotikus kezelés nem járt eredménnyel, én gyógyítottam meg a bronchitisben
szenvedő lányomat. Nekem is volt egy szemölcsöm, de miután homeopátiás gyógyszert
alkalmaztam, másnapra eltűnt. Olyan is volt, hogy a homeopátiás pirulák,
melyeket barátaimnak adtam, nem hozták meg a kellő hatást. Ilyenkor ezt
tudatlanságommal magyaráztam. Ugyanakkor később, gyermekeimnél különféle egészségügyi
problémák jelentkeztek, melyeket egyáltalán nem tudtam megmagyarázni. Ezek a
problémák sokkal inkább pszichikai, mint fizikai jellegűek voltak.
Mit történt ezután?
A plébánosom elmondta, hogy ezt a fajta gyógyászatot a New Age támogatja. De
mivel megrögzötten védelmeztem a homeopátiát, rám hagyta, azzal, hogy kutassak
tovább. Úgyhogy továbbra is jártam képzésekre. Még a képzéseken javasolt műszereket
is megvásároltam. Úgy terveztem, hogy a GYES lejárta után a homeopátiának
szentelem magam. Mindazonáltal erőteljes békétlenség volt bennem. Nem voltam
tisztában azzal, hogy honnan származik az ilyen szerek hatékonysága. Minden elérhető,
a homeopátiáról szóló irodalmat elolvastam, és sok ember véleményét is kikértem.
Senki sem adott megnyugtató választ.
A szlovák püspöki
konferencia véleményét is elolvastam ebben a témában – úgy véltem akkor, hogy
az egyház is támogatja az én terápiás módszeremet. Ugyanakkor a lelkiismeretem
azt mondta: ’Ne gyógyíts!’ Ezért nem alkalmaztam a homeopátiát idegenekre. Csak
barátaimat gyógyítottam így, és a homeopátiás pirulákat egyedül gyermekeimnek
adtam. Mintegy kísérleti egerek voltak számomra. Egyrészt a szívemben megmaradt
a békétlenség, másrészt viszont a homeopátiás gyógyszerek mély benyomást tettek
rám, és el voltam tőlük ragadtatva. Nem voltam képes megérteni, hogy miért, és
tudni akartam az igazságot ezzel kapcsolatban.
Akkor történt
valami, és attól kezdve teljesen másként láttam mindent. Ennek két oka volt. Egyik
ismerősöm elmesélte, hogyan találtak meg egy téli estén, az utcán egy
alkoholistát, az út mellett fekve. Hazavitték és elmondták érte az alkoholizmus
démonától való szabadulás imáját. Egy hónappal később azt látták, hogy
abbahagyta az ivást, és készül a szentségek felvételére. Elmagyarázta az egészet.
Először hallottam ilyenről. Majd kezembe került Dr. Erdélyi Judit könyve: Az alternatív gyógyászat a Biblia fényében. A
szerző összefüggésbe hozza benne az alternatív gyógyászatot – ahová a homeopátiát
is sorolja – az okkultizmussal.
Nagyon megrémültem,
mert eszembe jutott, hogy nekem is közöm lehet ezekhez. Otthon letérdeltem a
kereszt előtt, és így imádkoztam: „Jézus, vedd el tőlem az okkultizmus és a mágia
lelkét” és kértem a Szentlélek ajándékait. Ez az imádság a szívem mélyéből tört
elő.
Csak később értettem
meg, mennyire megváltoztatta ez az ima az életem irányát.
Az imádság után elképesztő
gondolataim támadtak. Elkezdett valami derengeni. A műszerek! A legutolsó képzésen
vásároltam 2 műszert, és egyértelmű volt számomra, hogy a homeopátiának
szentelem magam és használni fogom ezeket. Megvizsgálhatom a betegeket, és könnyen
megtalálhatom számukra a megfelelő gyógyszert a mérő műszer segítségével, mely
az EAV elven működik. Sok időt spórol meg majd nekem – gondoltam. A homeopaták
sok időt töltenek azzal, hogy megkeressék a megfelelő homeopátiás gyógyszereket
a Repetitoriumban és a Materia Medici-ben. Ennek a műszernek köszönhetően, a
homeopátiás gyógyszert tiszta vízből is elő lehet állítani… Elegendő, ha a
homeopata diagnosztikus homeopátiás gyógyszerek birtokában van. A műszer ellátja
a beteget a kész homeopátiás cseppekkel, ti. tiszta vízzel, mely már
tartalmazza a homeopátiás gyógyszerből átvitt információt. Ez a műszer a
különféle akupunktúrás pontokon is képes mérni az energiát. Ezt a műszert a képzésen
külföldi üzleti képviselők árusították. Gyors döntést kellett hoznom. A kollégáim
azt ajánlották, hogy vegyem meg. Amikor megvettem, nem gondolkodtam azon,
milyen elven működik. Miután imádkoztam magamért a szabadító imát, rájöttem: ez
a műszer a homeopátiás gyógyszert tiszta vízből állítja elő. De hiszen ez mágia!
Le akartam ellenőrizni a műszer által használt mérőegységeket, melyek alapján méri
az energiát az akupunktúrás pontokon. A képernyőjén nem voltak semmiféle egységek.
Aztán világossá vált, hogy a műszer csupán kétfajta egyszerű választ ad (úgy,
mint az inga): igent – amikor a 80 és 90-es értéknél gyulladt fel a fény, és
nemet, amikor az érték 50-60 között volt. Lesújtott a felismerés, hogy itt
okkult dologról van szó. Az alternatív medicina gyakorlói nevetségessé tennék
magukat, ha ingát használnának. Ma viszont már egyszerű összeállítani egy
modern külsővel rendelkező műszert, ez valóban egy hatékony megoldás. Az én műszerem
még garanciás volt. Szerettem volna azonnal visszaadni és visszakapni a pénzemet.
1660 euróba került (kb. 500.000
Ft). Felhívtam az ügynököt és azt mondtam neki, hogy elromlott.
A válasz az volt, hogy nincs, ami elromolhat rajta.
A másik műszer –
egy Psion márkájú zsebnaptár volt – olyan, mint egy nagyobb mobiltelefon. A
homeopátiás gyógyszer nevét és a páciens nevét rá kellett írni a kijelzőjére. A
mode gombot megnyomva, a homeopata közvetlenül a beteg szervezetébe küldi az
információt (ti. a homeopátiás gyógyszert.) Ezt az információt távolságról is
el lehet küldeni, ha a homeopata ismeri a páciens születési dátumát.
Hihetetlen! Ebben hittem! Néhány alkalommal használtam ezt a műszert. Működött.
Nem volt szükségem semmilyen homeopátiás gyógyszerre. Elegendő volt, hogy nálam
van a műszer. A legutolsó képzéseken az előadó hangsúlyozta, hogy a homeopátiában a vegyi összetevőknek
semmilyen hatásuk nincs, a legfontosabb dolog az információ átvitel. Abban
az időben nagyon tudatlannak éreztem magam – 5 éven át részt vettem a képzéseken
– és mindaddig nem hallottam ezekről…
Megkérdeztem bátyámat,
aki elektrotechnikus, hogy derítse ki nekem, milyen információt küld ez a műszer,
és hogyan működik. A bátyám azt mondta, hogy csak egy naiv ember hihet ezekben.
Miután megvizsgálta a műszert, azt mondta: „Ez egy egyszerű zsebnaptár, mely
1989-ben készült”. Nem fogtam fel.
Csak miután imádkoztam,
akkor értettem meg: nincs semmi ebben a műszerben és mégis működik. Ez mágia
kell, hogy legyen! Ez egy okkult dolog kell legyen! Később már bosszankodtam,
amiért annyi pénzt kidobtam a műszerekre. Telefonáltam külföldre. Vissza
akartam adni a műszert és visszakapni a pénzemet. Egy homeopata hölggyel beszéltem.
Megkérdezte, miért akarom visszaadni. Azt mondtam, rájöttem, hogy a fehér mágia
elvén működik, és nem akarom tovább használni.
Meglepően szomorú választ
adott: „És mit gondol, mégis miről szól ez az egész?” Megdermedtem. A homeopata
előadó tudta, hogy a mágiáról szól a dolog, mégsem említette ezt senki egy szóval
sem!
Azonban még mindig
nem értettem a homeopátia lényegét – hogyan lehetséges, hogy a homeopátia működik
okkult műszerek segítségével is? Mindez még nem volt számomra világos, úgyhogy
elkezdtem kutatni. Az első ilyen könyvet a férjem vásárolta. A toszkánai püspöki
konferencia pasztorális levele volt, ezzel a címmel: „Mágia, átok és ördögi
befolyás” (2001). A bevezető egy érdekes dolgot tett világossá: létezik
egyfajta imitáló mágia, mely által hasonló dolgok hasonlókat eredményeznek. Ezen
a ponton eszembe jutott a homeopátia alapelve: hasonlót a hasonlóval gyógyítani.
Megértettem, hogy a homeopátia alapelvei a mágián nyugszanak. Világos volt ezek
után, miként fogok gondolkodni a homeopátiáról: egyáltalán nem foglalkozom vele.
Még a francia iskolával sem! Mindez a mágiáról – a fehér mágiáról szól! Nem gyógynövényekről
és ásványokról.
Fokozatosan kezdtem
észrevenni olyan dolgokat, melyeket nem értettem a homeopátiás képzéseken, és
kezdtem felfogni a lényeget…
Elfordulás a homeopátia szellemétől
Amint fentebb említettem,
gyermekeimnél kezdtek problémák jelentkezni. A legidősebb lányomnak (9 éves
volt, amikor a homeopátiás gyógyszereket adagoltam neki) rémálmai voltak,
melyek miatt felriadt és félt. Mindenfélére gondoltam, ami ezeket kiválthatta,
csak arra nem, hogy a homeopátiás gyógyszerek okozzák. A legszörnyűbb pillanat
az volt, amikor álmában az Ördögöt látta. Az ördög azt akarta tőle, hogy
mondjon neki igent. Aztán egy másik démont látott, aki le akarta vágni a kezét és
a lábát. A lányommal együtt elmondtuk a homeopátia szellemétől való szabadulás
imáját. Rémálmai nem tértek vissza többé, de még sokáig félt az elalvás előtt.
A másik lányomnak légzési zavarai voltak éjszakánként, és a helyzet egyre csak
romlott. És ezt nem megfázás, allergia, vagy légúti elzáródás okozta. Szörnyű állapotban
volt – nem kapott levegőt. Egyfolytában próbálta fújni az orrát. Már őrjöngött.
Rugdalt lábaival az ágyon, úgyhogy fölkeltette testvéreit. Egyszer azt mondtam
magamnak: próbálj meg imádkozni. Amikor ilyen állapotban volt a lányom, rátettem
a kezem és elmondtam a homeopátia szellemétől való szabadulás imáját. Nagy
meglepetésemre elaludt. A következő éjszakákon is gond nélkül aludt. Fiam, aki
akkor 3 éves volt, rettentő és mértéken felüli agressziót mutatott, amikor
reggeli vagy ebéd előtt nem adtam neki édességet. Lesöpörte a polcokon lévő tárgyakat,
és a ruhásszekrényből a ruhákat mind kidobálta. Az összes nevelési módszer csődöt
mondott. Egyszer eszembe jutott, hogy imádkozni kellene. Az ima után
lenyugodott és evett egy kicsit. Mind a mai napig kedveli az édességet. De már
képes lemondani a cukorkáról, ha szükséges. Időnként haragos lesz, de engedelmeskedik.
A legkisebb lányomért nem imádkoztam ezt az imát. 6 hónapos volt, amikor
felhagytam nála a homeopátiás gyógyszerek adagolásával. Csak nagyon gyenge
homeopátiás gyógyszereket adtam neki, és azok sem a főbb homeopátiás gyógyszerek
voltak.
A következő kérdésem
az volt: hogyan tovább?
A belső gyógyulást segítő
lelkigyakorlatok sokat segítettek. Megértettem a helyzetemet. Sokat olvastam a
szentírást. Elégettem az összes homeopátiás könyvemet, a következő bibliai szövegre
alapozva: „Sokan, akik különböző varázslatokat használtak, elhozták könyveiket és
nyilvánosan elégették azokat.” (ApCsel 19,19)
Nem tudtam azonban,
mit kezdjek a műszerekkel. Hét hónapba telt, amíg felfogtam, hogy azokat is meg
kell semmisítenem. Férjemmel együtt szétszereltük, és elégettük. Ezek után a szívem
békét talált.
A homeopátia atyjának élete
Lényeges, hogy
megismerjük Dr. Samuel Hahnemann személyiségét, és munkáját, aki ennek a módszernek
alapjait kidolgozta. Ennek az ellentmondásos orvosnak halála óta senki sem járult
hozzá lényeges változtatással a gyógyítási metódusához.
Christian F. Samuel
Hahnemann egy porcelánfestő fiaként született Meissenben, 1755-ben. Nagyon tehetséges
diák volt, úgyhogy hamarosan a Sankt Afra hercegi iskolában tanulhatott. A
francia mellett tanult még angolt, görögöt és latint, mégpedig olyan mértékben,
hogy ezzel kereste a kenyerét (mivel a szegényebb diákok közé tartozott). 20 éves
korában orvostudományt tanult Leipzigben. Majd Bécsben folytatta, és két éven
keresztül von Quarin, a híres orvos mellett tanult. Itt ismerkedett meg Samuel
von Brukenthal-lal, aki háziorvosként és könyvtárosként alkalmazta őt.
Brukenthall, aki szabadkőműves volt, 22 éves korában bevezette őt a szabadkőműves
páholyba. Itt tanult valamit a deizmusról. (deizmus=az a tan, hogy Isten a világ
létének ősoka, de nem vesz részt a világ további fejlődésében, formálásában – a
világ a saját törvényei szerint fejlődik tovább). Tanulmányai végén írt egy
szakdolgozatot, amelyben először említi meg Anton Mesmert, az ún. lelki
magnetizmus megfogalmazóját, aki abban a korban egy jól ismert személy volt.
Tanulmányai végeztével
Hahnemann, már mint orvos, Hettstedt-ben (későbbi Dessan) telepedett le, ahol
feleségül veszi Henriette Kuchlert, a helyi gyógyszerész lányát. A medicina terén
szerzett több kudarcos tapasztalata után, egyre inkább elfordul az orvostudománytól.
Ugyanakkor a fordítói tevékenysége továbbra is lankadatlan. Az angol Cullen-től
származó Materia Medici fordítása közben Hahnemann kritizálta Cullen felfogását
a kinin-héj gyógyhatását illetően.
A homeopátiához saját
kísérletei során jutott el. Attól kezdve fáradhatatlanul kísérletezett, hogy
megalapozza az új gyógymód hatékonyságát. 1796-ban kiadta a „A gyógyszerek szubsztanciája orvosi
hatékonyságának új vizsgálati elve” – című írását, és ebben említi meg
először a homeopátia alapelvét: similia
similibus curentur (hasonlót a hasonlóval gyógyítani). Rögtön ezután egy
vita indult el a hagyományos orvoslást képviselők között, akik határozottan
elutasították ezt a gyógyászati módszert. Az erőteljes ellenállás ellenére,
Hahnemann a leipzig-i egyetemen doktorátust szerzett, ahol 1811 óta tanította a
homeopátiát. Mindeközben háziorvosként is működött, és a követői tanúsága
szerint néhány ember általa rendkívüli módon gyógyult meg. A „Terápiák
Organon-ja” –című könyvében, amely 1810-ben jelent meg, leírja gyógyászati módszerének
eredetét és hatékonyságának elvét. Ezt a tanulmányt mind a mai napig a homeopátia
alapművének tartják.
Leipzig-ben
Hahnemann konfliktusba keveredett a gyógyszerészekkel amiatt, hogy függetlenítette
magát a homeopátiás gyógyszerek felírásánál. Megtiltották neki, hogy saját maga
gyártson gyógyszereket. Emiatt aztán Kothen-be költözött, ahol átadhatta magát
az alternatív medicina gyakorlatának a herceg oltalma alatt. Az életének egy
nyugalmas szakaszát töltötte itt, és a homeopátia fejlesztésének szentelte magát.
A német birodalmi közlönyben megjelent írásai erőteljesen segítették a homeopátia
terjesztését. Ennek a közlönynek főszerkesztője Rat Becker volt, aki szintén
szabadkőműves.
Előrehaladott kora
ellenére, Hahnemann folytatta a saját gyógyítása művészetének ápolását. A
homeopátia második elvét is megfogalmazta: ti. a dinamizálás, vagy potentizálás
elvét. Abban az időben már azt ajánlotta az embereknek, hogy „elég ha csak megszagolják
a gyógyszert, be se kell venniük.” Nyolcvan éves özvegyként feleségül vette a
35 éves fiatal francia festőnőt, Melanie d’Herville-t, és Párizsba költözött.
Itt homeopátiás klinikát alapítottak meg együtt. 1843. július 2-án halt meg.
Organon, a gyógyítás művészetének
gondolatrendszere
1810-ben
Leipzig-ben Hahnemann kiadta a Racionális terápia Organon-ját. Később a „Organon,
a gyógyítás művészetének gondolatrendszere” címmel
lett lefordítva.
Ebben a műben fekteti le a homeopátiás gyógymód filozófiai és metodológiai
alapjait. A 6. kiadás előszavában kritizálja korának allopátiás (hagyományos)
orvoslását, és helyébe állítja a gyógyítás új módszerét, a homeopátiát, ti. a módszert,
amit ő fedezett fel. Úgy határozza meg, mint az allopátiás orvoslástól teljesen
eltérő módszert. Azt hangoztatja, hogy a
betegségek oka az emberi testet életben tartó spirituális erők megfogyatkozása,
megrekedése. A megfelelő homeopátiás kezeléssel egy spirituális-dinamikus változás
érhető el, amely visszaállítja az eredeti állapotot. A betegeinek kis dózisú gyógyszereket
adagolt. Úgy tartotta, hogy a régi, iskolás, klasszikus medicina úgy ellentéte
a homeopátiának, amint az éjszaka ellentéte a nappalnak.
Hahnemann azért
kritizálta a klasszikus allopátiás orvoslást, mert az a betegség okát keresi, és
azt igyekszik eltávolítani. Azt tartotta, hogy a betegségek nagy része szellemi
eredetű, így azok oka az emberi érzékelés számára nem hozzáférhető. Hangsúlyozta,
hogy a betegségek okai nem anyagi természetűek. Úgy gondolkodott, hogy az anatómia,
a patológiás anatómia és fiziológia megfigyelései egyszerűen csak a képzelődés
szüleményei. Ismételten állította, hogy a betegségek okai nem anyagi természetűek.
Nem hitt abban, hogy a fertőzés anyagi módon terjed tovább, például egy seben
vagy a bőrön keresztül. Hahnemann a bölcs és jóságos Teremtőre hivatkozik, aki
megismertette vele a gyógyítás művészetét – a homeopátiát. Úgy tűnik, mintha hívő
keresztény lenne. De valójában milyen teológiai háttérrel rendelkezik?
Hogyha Hahnemann
hitvalló keresztény lenne, akkor spirituális teóriáinak igazolását megtalálnánk
Isten Igéjében, a Szentírásban. Ennek azonban ellenkezője igaz. Hahnemann az
evangéliumot alapjainál fogva utasítja el, beleértve Jézus Krisztust. Egy Stapf
nevű tanítványához intézett levelében (Brief an Stapf, Kothen, 1830) ezt írja:
„Úgy gondolom,
fontos jele a mai időknek az a tény, hogy Konfúciuszt olvassuk. Hamarosan találkozom
vele a boldog lelkek birodalmában. Átölelem majd az emberiség jótevőjét, aki a
helyes úton vezetett minket a bölcsesség és Isten felé, már hat és fél évszázaddal
az előtt az Álmodozó előtt.”
Hahnemann beteges
kijelentései szerint ez az álmodozó a názáreti Jézus volt, aki a
megvilágosodottakat nem vezette a bölcsesség egyenes útján, hanem a bűnösökkel akart
vergődni egy nehéz úton Isten országa felé. A Fájdalmak Férfija, aki a
kereszten megszólítja a latort, Hahnemann számára elfogadhatatlan.
A tragikus és
tagadhatatlan tény nyilvánvaló: Hahnemann a tudását a saját korában széles körben
elterjedt természet-vallás gondolatvilágára alapozva építette fel. Fiatal korától
egészen haláláig odaadó pártfogója volt a már említett deizmusnak. Kiterjedt
munkái (tanulmányai és kéziratai), valamint a szabadkőműves páholyba való korai
felvétele nyilvánvalóvá teszik spirituális hozzáállását.
Mi a jelenkor véleménye
az Organon-ról? Mind a mai napig ugyanazoknak az alapelveknek erején nyugszik a
homeopátia, mint Hahnemann idejében. Ennek a módszernek a követői úgy gondolják,
hogy az ő felfedezése mindmáig tartható. Ugyanakkor,
majdnem mindenki ezek közül kerüli Hahnemann metafizikai[1] fogalmait,
és elfelejtik, hogy a homeopátia alapítójának spiritualitásra vonatkozó állításai
nélkül a homeopátia értelmezhetetlen.
Elhagyják az
eredeti spirituális alapokon nyugvó magyarázatokat, és új, „tudományos”
fogalmakkal helyettesítik azokat. A mai napig, 200 évvel később, egyetlen természettudományos
bizonyíték sem áll a rendelkezésünkre, amely magyarázatot adna a homeopátia
alapvető feltételezéseire.
Klinikai kísérletek és a homeopátiás gyógyszerek
engedélyezése
Egyetlen igazi
klinikai kísérlet sem tudta megbízhatóan kimutatni a homeopatikus gyógyszerek
hatékonyságát. A Lancet nevű, magas rangú orvosi folyóiratban (vol. 344/1994) a
homeopata Dr. Reily egy tanulmányt hoz a homeopátiás gyógyszerek hatékonyságának
bizonyítására az allergiás hurut gyógykezelésénél. Azt állítja, hogy a homeopátiás
gyógyszerek hatékonyabbak, mint a placebo. Viszont a folyóirat legközelebbi száma
(345/1995) egy cikket hoz arról, hogy a fenti kísérlet jelentős hibákat
tartalmaz, melyek következtében teljesen rossz eredmények születhettek.
2002-ben a British
Medical Journal (vol. 324) közöl egy Lewith és mtsai által „double blind random”[2]
módszerrel lefolytatott klinikai kísérletet, a következő címmel: Az allergen ultramolekuláris[3]
potenciáinak használata a por atka allergiában szenvedő asztmás betegek gyógyításánál.
A kísérletben 242 olyan asztmás beteg vett részt, akik pozitív reakciót
mutattak a házi por atkára. De végül nem volt kimutatható semmilyen különbség a
két csoport között, akik közül az egyik placebot kapott, a másik pedig homeopátiás
gyógyszert.
2003-ban a British Journal
of Clinical Pharmacology közölte Brien, Lewith és Bryant tanulmányát a következő
címmel: Az ultramolekuláris homeopátia
nem mutat semmilyen megfigyelhető klinikai eredményt. Ez a Belladonna 30C-re
vonatkozó (homeopátiás gyógyszer), random double blind, placebo által ellenőrzött
kísérlet volt. A kísérlet azt akarta kimutatni, hogy milyen eltérést mutat a
Belladonna 30C
ultramolekuláris maradványának használata a placebóval szemben. Az eredmény
azonban nem mutatott ki semmilyen jelentős különbséget a kísérletben résztvevő
két csoportnál. A kísérlet alatt 37 nem kívánatos hatás is tapasztalható volt,
melyek közül kettő súlyosnak számított – egy erős fülfájdalom, mely a
Belladonna homeopátiás gyógyszerrel hozható kapcsolatba.
A fent említett kísérletek
külföldi folyóiratokban jelentek meg, melyek nem könnyen hozzáférhetőek az
orvosok számára az általános praxisuk közben. A szlovák orvosi folyóiratokban
nem találtam semmilyen klinikai kísérletet. A Lullmann-féle Farmakológia és
Toxikológia-ban (Grada 2002) a következőt olvashatjuk:
„Az Európai
komisszió egy szakértő csoportja 1996-ban úgy döntött, hogy a homeopátiás gyógyszereket
ugyanolyan kísérleti feltételeknek kell alávetni, mint minden más, a tudományos
medicina által használt gyógyszert. Hatékonyságukat és biztonságukat is
ugyanolyan feltételek mellett kell bebizonyítani. Ennek ellenére, a felelős
szervek jelenlegi hozzáállása szerint, a periférikus jelentőségű módszerek (ide
tartozik a homeopátia) eredményeit csak az adott módszert képviselő stáb tagjai
ítélhetik meg. Ez egy önmagát kizáró érv, mely ellentmond minden kritikai tudományos
módszernek.”
Következésképpen, a
homeopátiás gyógyszereknél (minthogy gyógyszerként hivatkoznak rájuk) hiányzik
az a lényeges tulajdonságuk, hogy bizonyítottan hatékonyak. Az EU országaiban a
homeopátiás gyógyszerek ilyen hatékonyság nélkül is engedélyezettek. Olyan országokban
viszont, ahol bizonyítani kell hatékonyságukat egy engedélyezési eljárás során
(mint pl. Norvégiában), egyetlen homeopátiás gyógyszert sem engedélyeztek.
Szlovákiában a homeopátiás gyógyszereket 1991 és 1993 között engedélyezték a Gyógyszerkísérleti
Kutatóintézetben, és általában minden gyógyszertárban kaphatóak. A hatékonyságukat
egy homeopata ítélte meg.
Professzionális gyógyszerészeti vállalatok véleménye
Az Európai Unió állandó
orvosi kamarája (ide tartoznak az EU tagállamok orvosi szervezetei) olyan módszerként
határozza meg a homeopátiát, melynek alapelvei tudományosan nem igazolhatóak.
1992-ben Belgirat-ban az európai gyógyszerészeti vállalatok vezetői negatívan
viszonyultak a homeopátiához. A homeopátia alapelveinek vizsgálata és a
klinikai tanulmányok alapján sok professzionális gyógyszerészeti vállalat
elutasítja a homeopátiát, mint irracionális és amatőr módszert. A szlovák
homeopátiás gyógyszereket gyártó cég nem tartozik a szakszerű gyógyszerészeti vállalatok
közé. A homeopátia Szlovákiában csak mint „gyógyászati eljárás” gyakorolható.
Összegzés
Amikor homeopátiás
tréningeken vettem részt, senki nem kért tőlem orvosi végzettségről szóló
oklevelet. A homeopátia nem orvosi kutatási terület, és emiatt nyilvánosan nem
is tárgyalják az egyetemen. Ez a gyógymód nem egy lege artis (vagyis: nem az orvostudomány kívánalmai szerinti) gyógymód.
Ha egy orvos megtagadja a tudományosan ajánlott gyógymódot, és homeopátiás gyógyszert
ír fel, emiatt bíróság elé állítható. A Szlovák Homeopátiás Vállalat
hivatalosan elismeri az orvosokat és gyógyszerészeket, de csak azért, mert
helyet akar magának szerezni a gyógyászati üzletágban. Mindeddig azonban nem érték
el ezt a célt (mivel a módszerük tudománytalan).
Azért írtam ezt a
cikket, mert szerettem volna rámutatni a homeopátia spirituális-okkult lényegére.
A legtöbb orvosnak halvány fogalma sincs erről. A képzéseken az előadók sok áltudományos
megfogalmazást használnak: életenergia, információ, stb.
Azok az orvosok,
akik alaposan kutatják a homeopátiát, és elkezdik használni az EAV módszert, a
kínai gyógyászatot és hasonlókat, könnyen az okkultizmus csapdájában találhatják
magukat. Nézeteik fokozatosan megváltoznak; és utána nem könnyű szabadulni ettől…
MUdr. Emília Vlčková
története
A következő alapján fordítva:
http://mojpribeh.sk/pribeh/mudr-emilia-vlckova/
